Első cikkemben, melyet egy nagyobb hangvételű, nagyobb terjedelmű hozzászólásnak tekintek Avagy ez verseny? címmel erősen, ámde igazságosan bíráltam a Reblog Maratont. Majd Olvasói szemmel örömmel írtam arról, hogy némi változást véltem felfedezni javaslataimat követően, pozitív irányban. Ez utóbbi posztomban további, még mindig meglévő hiányosságokra, problémára világítottam rá.
Ezúttal egy jelenségre hívnám fel a figyelmet, mely bár mindenki számára megfigyelhető, észrevehető, mégsem biztos, hogy kellő hangsúlyt kapott a téma. Ezúttal is az a célom, hogy az érintettek elgondolkodjanak, és javaslataimat építő jelleggel kezeljék, mert hisz azok.
Azért fogalmaztam úgy, hogy jelenségről, nem pedig hibáról írnék most, mert szerintem nem lehet ezt hibának nevezni. Erről talán a szervezők tehetnek legkevésbé, bár igaz, közvetve hatással vannak rá.
Blogok némasága
Korábbi posztjaimban boncolgattam egyes blogok elcsendesedésének különböző okait.
Okként megjelöltem a szervezők nem túl következetes eredményhirdetését. A játékszabályzattól eltérően a jutalom kiosztásánál, a díjazásnál már mást tartottak fontosnak, mint amikor a versenyt kihirdették.
Okként hoztam fel a posztok más képpel és más címmel való megjelentetésüket a címlapon. Valamint, hogy saját posztjukkal, amit a Reblog Maratonról adtak ki, miként befolyásolták ajánlataikkal, és előzetes minősítéssel az olvasókat.
Okként persze ott vannak a sértő, személyeskedő, igazságtól messzemenően elrugaszkodott kommentek is, amik időnként erősen bántóak tudnak lenni. Ezzel kapcsolatban megjelent egy remek, ironikus hangvételű írás Kommentelők kézikönyve címmel, ami szerintem önmagáért beszél. Ezzel szemben ott vannak a pozitív, bátorító és lelkesítő hozzászólások is, de lássuk be, ez utóbbiból van kevesebb. Úgy gondolom, hogy az igazságtalan és sértő megjegyzések is erősen befolyásolták a bloggerek kedvét, lelkesedését, íráshoz való hozzáállásukat.
Mindenezek egyenes következménye volt, hogy a jó lelkű, az igazságosságra érzékeny bloggerek némasággal válaszoltak. Egyszerűen nem publikáltak többet. Nem azért, mert nem volt mondanivalójuk. Hanem mert nem látták értelmét.
Ki szépen lassan, folyamatosan hallgatott el, egyre ritkább megjelenéssel, ki hirtelen fejezte be pályafutását a történtek után.
Sajnálom őket, mint bloggereket, és sajnálom ez által magunkat is, olvasókat. Remek írások születtek a kezeik alatt, sok cikknek örvendezhettünk, sok kellemes estét szereztek velük. Sajnálom, hogy elvesztették hitüket, és ki az első, ki a második forduló után, de a hallgatást választotta. Számukra ez a verseny megszűnt versenynek lenni. Valahol megértem őket.
Győztes blogok halála
Ami igazán érthetetlen számomra, az a győztes blogok eltűnése. Ez az a pont, amikor azt mondom, ez nem feltétlenül, nem közvetlenül a szervezők hibája.
Számukra hiába keresem, nem találom a mentséget. Egyet sem! Nyertek! Hazavihették a pénzjutalmat, megkapták a győzteseknek kijáró logót, elismerték őket az olvasók és a szervezők, mégis a hallgatást választották.
Okot és mentséget nem találok a döntésükre. Ezzel szerintem gyakorlatilag szembeköpték a versenyt, a szervezőket és az olvasókat egyaránt!
Okot és mentséget nem találok, de azért vannak ötleteim, hogyan gondolkodhatnak. Na ők azok, akik valóban csak a nyereményét neveztek, akik csak a pénzért tűntek fel, dobták be magukat. És itt most vonatkoztassunk el attól, hogy joggal igazságosan nyertek-e vagy sem. Nyertek. Ez a lényeg. Hazavitték a nyereményt, és a pofánkba röhögtek. Szervezőknek és olvasóknak egyaránt.
Nem tudhatták a szervezők ezt, mikor nekik ítélték a díjat. Nem tudhatták, hogy ez lesz a reakció. A szervezők felelőssége szerintem annyi ebben, hogy megfontoltabbak lehettek volna, hogy az első, a játékszabályzatban is meghirdetett hitvallást kellett volna követniük. Nem feltétlenül az egy meg két jó posztot hozó blogot kellett volna kihirdetniük nyertesnek, hanem azt, aki több-kevesebb rendszerességgel, de rendszeresen jelen van az oldalon. Hogy meglássák a bloggerben azt, ami valóban érték. Az írás szeretetét, az olvasókhoz való elhivatottságot. Ezáltal a Reblog oldalhoz való hűséget is.
Mindenki láthatja, hogy a nyertes blogok egy része eltűnt. Ennek miértjét lehetne keresni, megfejteni. Nem csupán lehetne, de kellene is! Mert úgy vélem, ez a szervezők gyengesége, kudarca is. Hogy ez nem az első, nem a második, de már a harmadik eredményhirdetés után is megtörténhetett. Szerintem ez az egész versenyre, oldalra nem vet jó fényt. Beárnyékolja a tündöklést.
Félreértés elkerülése végett…
Mielőbb még bárki félreértene. Azért, mert kétféle blogot (bloggert) említettem (a csendben eltűnőket és a nyertesen eltűnőket) természetesen nem csak ők léteznek. Azért, mert őket emeltem ki, mert az eltűnéssel kapcsolatos jelenségről, okokról írtam, természetesen sok egyéb más, értékes blog, blogger is jelen van.
Természetesen vannak olyanok, akik jogosan, megérdemelten nyertek, sőt, nyereményük után is ugyanolyan intenzitással hozzák a minőséget, az olvasók legnagyobb megelégedésére, és minden tiszteletem az övék!
Természetesen vannak olyanok, akik bár nem nyertek, de méltósággal vannak jelen, akár a kezdetektől, akár új belépőként, új versenyzőként. Akik méltán veszik fel a versenyt a többiekkel, akkor is, ha ezzel nem érdemeltek győztes pozíciót, de olvasói elismertségre bizton számíthatnak! Őket is elismerem, mert nem könnyű helyt állni, nem könnyű talpon maradni úgy, hogy időnként kevés a visszacsatolás, visszaigazolás, hogy igen, jól csinálják!
Nem véletlen, hogy nem említek név szerint senkit. Szándékosan nem akarok kategorizálni, sem kiemelni, sem lehúzni, sem ajánlani. Minden blogger tegye a szívére a kezét, és helyezze magát oda, ahová való. Ezért kérem, senki se sértődjön meg azon, amit írtam! Csupán egy létező, egy jelen lévő jelenségre kívántam felhívni a figyelmet.
Eredményhirdetés előtt
Itt állunk egy újabb eredményhirdetés előtt. Bízok benne, hogy ezúttal valóban olyan blogok kapják az elismerést, akik valóban megérdemlik azt. Akik a jövőben is itt lesznek, és az olvasókhoz szólnak. Akik nem fognak eltűnni a nyereménnyel a zsebükben… Bízok benne, hogy a szervezők is tanulnak a hibáikból, és egyre jobb ember (blogger) ismerettel rendelkeznek.
Valószínűleg a szervezők is felfigyeltek erre. Nem mondtam semmi újat, csupán összefoglaltam egy olvasó véleményét, a sajátomat.
Tudom, hogy nehéz helyzetben vannak a szervezők. Úgy állnak egy újabb eredményhirdetés előtt, hogy sok jó minőségű blogból kell kiválasztaniuk azt a néhányat, akiket megjutalmaznak majd. Sok jó blog van. Tudom, mert olvasó vagyok. Rengeteg jó írás születik. Nem irigylem őket. Bízom benne, hogy e kör nyertesei nem tűnnek el, jelen lesznek a jövőben is az oldalon! És méltón büszkén viselik a Maraton Győztese címet a blogukon!
Lássuk, mit hoz január 15-e!
Utolsó kommentek